Pap Miska forrás - GRL Biológia

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Pap Miska forrás

Botablog > Kirándulások

2015. március 18.


A Pap Miska kúthoz vezető utam Gödöllőről, a Panoráma útcáról, sorompóval lezárt földútról indult ki, majd közelítve, késöbb távolodva az autópálya vonalához jutottam el, ehhez a közismert, Gödöllő környéki forráshoz. Sajnos vízhozama jelentősen esett az autópálya építkezés óta, épphogy csordogál.
Kirándulásom célja a tavasz első virágainak fényképezése volt, vagyis a geofiton növényeket szerettem volna bemutatni. A szó jelentése földi (geo) növény (fiton). Az ökológia azokat a virágos növényeket sorolja ide, melyek még a tavaszi lombfakadás elött (vagy éppen az őszi lombhullást követően) virágzanak, majd ezek után teljesen, vagy részlegesen visszavonulnak föld alatti raktározó szerveikre hagyatkozva. Az itt összegyűjtött tartaléktápanyagok (keményítő, olajok) segítségével fognak a következő vegetációs időszakban újból virágzani.
Mivel ilyenkor, tavasszal az adott erdőben ezek a növények jelennek meg legszembetűnőbben, így a fás társulások kora tavaszi aszpektusát, azaz periódikusan visszatérő állapotát, leginkább a geofiton növények határozzák meg.
A túra kezdetén nagyon lehangoló látványt nyújtott az erdő, az emberi zavarás mindenhol szembeötlött (az autópálya zaja, szemét, felforgatott talaj). Mégis ezen a területen tűnt fel a kis télizöld (meténg) (Vinca minor). Később távolodva az autópályától a túra útvonalának derékszögű kanyarának környékén egy szebb, jó állapotban levő, gazdag aljnövényzettel rendelkező cseres tölgyesben folytatódott az utam. Itt bukkant fel először az odvas keltike (Corydalis cava). Az említett derékszögű kanyar után meredeken kezdett lejteni az erdő a forrás irányában, és feltűntek a galambvirágok (Isopyrum thalactroides). Lejebb haladva itt-ott a galambvirágok között feltűnt az orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis) is. Későbbi kiránduláson, a Naszályon megtaláltuk ennek a növénynek a közeli rokonát a bársonyos tüdőfüvet (Pulmonaria mollis).

Az illatos ibolya (Viola odorata) mindenhol megtalálható a Gödöllő környéki erdőkben. A többi ibolyától és árvácskától (összesen 23 faj) megkülönbözteti a virág felépítése, az inda jelenléte, a szártípus, vagy a pálhalevelek jellege. Virágjaikban a két középső sziromlevél felálló, maguk a virágok tőkocsányon találhatók, azaz olyan száron vannak, melyek a föld közelében található tőlevélrózsából indulnak ki, maga a szár levéltelen. Egy másik szártípus is megfigyelhető az illatos ibolyánál, az inda, mely vegetatív szaporító hajtás. Ezzel klónok sora jöhet létre ugyanarról a növényről. A tőlevélrózsát körülvevő pikkelyszerű levelek (pálhalevelek) ép szélűek.

A Pap Miska forrást körülvevő meredek domboldalokat márciusban beborítja a galambvirág (Isopyrum thalactroides). Furcsa, ahogy ez a növény dominál, a környéken feljebb megtalálható odvas keltike felett. A domboldalnak csak egy kis kissé ellaposodó kanyarulatában fordult elő együtt a két növény.

 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz